Bezár

OK

Balogh Melinda: Napkerék

FA 436-2
Fonó, 2019
Vonalkód: 5 998048 543625


Balogh Melinda népdalénekes első szólólemezén az erdélyi cigányság népzenéjéből ad ízelítőt erdélyi és magyarországi népzenészek közreműködésével.

Az összeállítások változatos hangszerelése és a kiváló zenei szerkesztés gondoskodik arról, hogy ebben a zenében mindenki kedvét lelje. A zenei anyagot az Utolsó Óra gyűjtéseiből válogatták a teljesség igénye nélkül, hat tájegységet érintve: Kővár-vidék (Nagybánya), Felső-Maros-mente (Vajdaszentivány), Kalotaszeg (Méra), Szilágyság (Szilágynagyfalu), Kelet-Mezőség (Nagysármás), Vízmellék (Csávás).

 

 

Az album olyan cigány zenészeknek, énekeseknek kíván emléket állítani, akik nagylelkűen megosztották régről hozott tudásukat a táncházmozgalom tanulni vágyó fiataljaival, akár úgy, hogy az „Utolsó Óra” népzenei programban voltak Budapesten, mint a nagybányai Marcel Covaci, a csávási Lunka Erzsi, vagy a sármási Moldovánok, akár úgy, hogy otthonukban látták vendégül az érdeklődőket, mint a mérai Toni Rudi, vagy Árus Béla. Az album zenei szerkesztője Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatója.

 

 

1. Nyughass asszony (Covaci Marcel nótái) - Nagybánya, Kővár-vidék 8:34
2. Ne csókolj meg - Csávás, Vízmellék 13:05
3. Fekete szív (Emanuel Varga „Moni” emlékére) - Nagysármás, Kelet-Mezőség 10:20
4. Bánatmalom - Vajdaszentivány, Felső-Maros-mente 6:42
5. Az urát megcsalja - Szilágyság 9:52
6. Holdszekér - Méra, Kalotaszeg 12:32

 

Balogh Melinda – ének


Közreműködők:


Hegedűs Máté – hegedű (1, 3, 4, 5, 6)
Szilágyi Tóni – hegedű (6), ének, gitár (1)
Bede Péter – alt szaxofon (1), tárogató (3)
Papp Endre – 3 húros és 4 húros brácsa (3, 5)
Réti Benedek – harmonika (3, 5)
Bognár András – nagybőgő (3, 5, 6)
Bősze Tamás – cintányéros dob (1)
Szabó Dániel – cimbalom (4)
Tóni Rudolf (Méra) – 3 húros brácsa (6)
Árus Béla (Méra) – harmonika (6)
Üsztürü Zenekar (2):
Major Levente – hegedű, Szász József – 3 húros brácsa, Szász Lőrinc – nagybőgő
Kaszai Lili és Horváth Sára- ének (5)

 

A zenék forrása:
Hagyományok Háza Folklór Adatbázis (folkloredb.hu)
Balogh Melinda népzenei gyűjtése, 2018

 

Cigány szövegek lejegyzése és fordítása:
Árus Béla, Balogh Guszti, Boros Lóránd

 

Fotók: Gorácz József, Papp Kornél
Zenei szerkesztő, rendező: Kelemen László
Hangmérnök Dióssy Ákos
Készült a Barázda Stúdióban, 2019-ben.
Fonó Budai Zeneház

 

 

“Régi személyes vágyam volt, hogy a sok erdélyi magyar és román zene után, amit műsorba, lemezre szerkesztettem, és amelyekben, mint homokban az aranyszemcsék, meg-megbújtak jellegzetesen cigány dallamok is, egyszer egy olyan produkciót hozzak tető alá, amely annak a népcsoportnak a népzenéjére fokuszál, amely a XVII. századtól maghatározó eleme volt Erdély hangszeres népzenéjének.


Noha jól tudjuk az elvet: minden betelepülő nemzetiség a hasonulás és integráció jegyében a környezetéhez igazodva alakította ki saját népzenei és néptáncos „képét”, a sokszázados együttélés, akárcsak a románság esetében, a cigányoknál is lehetővé tette egy karakteres, cigányként meghatározható, énekes és hangszeres népzene kialakulását. Ez a folyamat nem csak a magyar népzenei minták részleges, helyenként teljes átvételét jelentette (a lemezen is sok, a magyar népzenéből is ismert dallam hallható), hanem termékenyítő erővel hatott vissza a magyarra is. És bár sokszor siránkoztak különböző ideológiák foglyai, hogy a cigányok „elcigányosították” a magyar népzenét, megállapítható, hogy amennyire saját képükre, habitusukra formálták egyes részeit, annyira hűen meg is őrizték a magyart. (Most, hogy nyilvánossá lettek az ’50-es évek gyűjtései is - pl. Jagamas Jánosé - meggyőződhettünk, hogy szinte azonos módon muzsikáltak az előző generációk is, mint amit a mi generációnk hallott élőben.) Ez a több évszázados együttélés a régi, magyar vezetésű Erdélyben azt is eredményezte, hogy a cigányság sokkal jobban hasonult kulturálisan a magyarokhoz, mint a románokhoz. A „cuius regio, eius religio” (akié a föld, azé a vallás is) szabály pedig a XX. század közepéig megtartotta az erdélyi cigányság többségét magyar kötődésűnek (lásd például a magyarpalatkai református cigányokat), azóta azonban fokozatosan veszítik el magyar és cigány nyelvtudásukat is, lesz köreikben a román nyelv a meghatározó, mely egyenesen viszi őket a manapság sokszor tapasztalható teljes identitáscseréhez.


A mostani produkció, a Napkerék olyan cigány zenészeknek, énekeseknek kíván emléket állítani, akik nagylelkűen megosztották régről hozott tudásukat a táncházmozgalom tanulni vágyó fiataljaival, akár úgy, hogy az „Utolsó Óra” programban voltak Budapesten, mint a nagybányai Marcel Covaci, a csávási Lunka Erzsi, vagy a sármási Moldovánok, akár úgy, hogy otthonukban látták vendégül az érdeklődőket, mint a mérai Toni Rudi, vagy Árus Béla.
Világosan látszik immár, hogy a régiek tudását csak így tudjuk megőrizni és átadni az újabb és újabb generációknak, szívből szívbe. E nélkül a tudás nélkül pedig szegényebbek lennénk, Erdélyben és mindenhol a világon, mindannyian.” (Kelemen László)

 

“A Jászság Népi Együttes táncosa voltam, mikor egy erdélyi turné alkalmával először eljutottam Csávásra. Ott meghallottam Lunka Erzsit énekelni és a csávási zenekart játszani, sütött rám az a zene, akárcsak a Nap. A csávási kis napkerék odagurult hozzám és akármikor forgattam, mindig melegített.

 


A következő napkerék kicsit kerülő úton jött. Bari Károly gyűjtéséből tanultam a mérai Elekes Anna énekeit, akit Isten nyugtasson, sajnos már nem tudtam felkeresni. Tavaly nyáron aztán barátságot kötöttem Árus Bélával és Tóni Rudival, akik elvittek a férjéhez, Elekes János „Pipás” bácsihoz. Külön köszönetet mondok nekik is, mert azt a sok szép mérai dalt mind tőlük tanultam, de ez csak a kezdet, mert a kalotaszegi cigány muzsika külön lemezt érdemel.
Sok-sok órányi gyűjtést végighallgatva sorban gurultak a napkerekek minden felől, Sármásról, Szilágynagyfaluból, Vajdaszentiványról és Nagybányáról. Ekkor jött Kelemen László, aki megmutatta merre gurítsam őket, hogy jó irányba menjenek, még fényesebbek legyenek. Végül megérkeztek a kiváló zenészek, akiktől mindegyik napkerék ragyogni kezdett.
Kívánom, hogy melegítsen benneteket is, akármelyiket forgatjátok, hallgatjátok.” (Balogh Melinda)
 

További infomációk »





2.500 Ft

Fonó Budai Zeneház Kft. H-1116 Budapest, Sztregova u. 3. Ügyfélszolgálat: (+36 - 1) 206-5300 Telefax: (+36 - 1) 206-5300 (hétköznapokon: 09.00-16.00) E-mail: webaruhaz@fono.hu Web: www.fono.hu

© 2015. Fonó Budai Zeneház Kft. - Minden jog fenntartva!