Bezár

OK

A lengyel-magyar barátság lemezei

2018-06-07 12:25:38


Fekete-Kovács Kornélnak és Kuba Stankiewicznek Bridges, a Szent Efrém Férfikarnak pedig Benedicamus címen jelent meg az albuma.


A Felczak-lemezek a legegyetemesebb nyelven, zenében mutatják be, hogy a lengyel és magyar nép barátsága a történelmi múltban gyökerező érzelmekből, gondolkodásmódból, közös értékrendből táplálkozik. Ez biztosítja, hogy ez az egész Európának is példaadó barátság a jövőben is éljen és új tartalmakkal gazdagodjék.

Fekete-Kovács Kornél (szárnykürt) és Kuba Stankiewicz (zongora) zenei felfogása nagyon sok tekintetben mutat rokon vonásokat. Mindkét művész számára rendkívüli fontossággal bír a hagyomány ismerete, tisztelete, a gyökerek felfedezése és az örökség átadása, átértelmezése. Kettejük együttes játékára talán az a legjellemzőbb, hogy történeteket hallunk a zenében. Bridges című albumuk sem csupán zenei darabokból, hanem egészen konkrét dramaturgiai elemekből születő zeneművekből áll össze.

A 2002-ben alakult Szent Efrém Férfikar Magyarország egyik legelismertebb vokális együttese, a magyar férfikari hagyomány és kortárszene elhivatott előadója, a teltházas Orientale Lumen sorozat házigazdája. Művészeti vezetőjük, Bubnó Tamás Magyarország érdemes művésze és Liszt-díjas karnagy. Külföldi sikereik Lengyelországban kezdődtek, ráadásul az ott rendszeresen bemutatott zenei anyag hármas küldetésük – a keresztény világ vokális örökségének kutatása és bemutatása, a magyar férfikari hagyomány ápolása, a vokális kortárszene népszerűsítése – mindhárom vonalát felmutatja, ezért időszerű volt, hogy egy magyar-lengyel lemezzel lépjenek a zene-szerető közönség elé.

Ez a lemez olyan területet mutat be a lengyel és a magyar zenéből, amely alig-alig ismert a közönség előtt, ám rendkívül igényes és minőségi kompozíciókat tár elénk a két nép klasszikus és nagy mestereinek tollából: lengyel részről Lutosławski, Penderecki és Twardowski, míg a magyarok közül Liszt, Kodály és Bartók férfikari műveit.
A programban négy szakrális mű szerepel: Liszt Ferenc Szent Szaniszló c. oratóriumából való a 129. zsoltár (De profundis –
A mélységekből kiáltok hozzád...), amely a magyar géniusznak a nagy lengyel szentről szóló időskori művének részlete. Krzysztof Penderecki középkori dallamon nyugvó Benedicamus Domino (Mondjunk áldást az Úrnak) c. zsoltár-motettája, valamint Romuald Twardowski két egyházi szláv nyelvű alkotása: a Miatyánk és a 134. zsoltár (Íme, most áldjátok az Urat, Ti az Úr minden szolgái) pedig a lengyel szakrális művészet remekei.

A lemezen szereplő öt profán kompozíció lengyel és magyar népzenei forrásból táplálkozik. Kodály Zoltán az egyik legis-mertebb magyar népi dallamot használta, valamint Ady Endre azonos című híres versét a Felszállott a páva c. férfikari művéhez (1937). Két évre rá jelent meg és lett világszerte népszerű a szintén e dallamra készült Páva-variációk c. szimfonikus műve.

A másik Kodály-mű a mester legnépszerűbb kórusműve, amelyet 36 nyelven énekelnek világszerte: a pihenőre térő fáradt vándor imája, az Esti dal. Witold Lutosławski 1951-ben befejezett 10 lengyel katonaének c., ritkán megszólaló, változatos, színes zeneiségű férfikari ciklusából hat népdalt hallhatunk.
Bartók Béla összesen hat férfikari művet komponált, ebből kettő hangzik el a Szent Efrém Férfikar előadásában: a Négy régi magyar népdal 1926-os verziója, valamint a XX. század egyik legzseniálisabb vokális kompozíciója, az 1936-ban megírt Elmúlt időkből c. háromtételes alkotás, amely megrázó kép a földműves ember életéről, szenvedéseiről és örömeiről.
Ez Bartók utolsó férfikarra írt műve.



« vissza

Fonó Budai Zeneház Kft. H-1116 Budapest, Sztregova u. 3. Ügyfélszolgálat: (+36 - 1) 206-5300 Telefax: (+36 - 1) 206-5300 (hétköznapokon: 09.00-16.00) E-mail: webaruhaz@fono.hu Web: www.fono.hu

© 2015. Fonó Budai Zeneház Kft. - Minden jog fenntartva!